"Mert a lányok szép virágok, illatos víz illik rájok!”

Húsvét

Nem tétlenkedem

Tétlenkedni engem,
bezzeg sose látnak!
Segítő tündére
vagyok nagymamámnak.

A világon mindent
megteszek én érte,
vigyázok is rája,
hogy baj sose érje.

Így rovom le hálám,
hogy értem is fáradt,
hogy őtőle kaptam
az édesanyámat! 

Szilágyi Domokos:
Tavasz

Zöldülni tanul a fű,
nő-növekszik egyre, nézd!
S mit csinál a napsugár?
Tanulja a napsütést.

Bólogat a hóvirág,
szél tanítja rá - no nézd!
Hát a szagos ibolya?
Tanulja a kékülést.

Hazaszáll a fecskepár,
s szúnyogoknak hada, nézd!
Még csak zirrenni se mer,
tanulja a remegést.

Zörögni is elfelejt
erdő alján a haraszt,
némán figyel: a világ
most tanulja a tavaszt.

Végh György: Virágzó április

Elmúlt a tél, itt a tavasz,
minden bokor újra éled,
a földből a virágokat, előhúzzák a tündérek.

Április is segít nekik,
megáll minden kicsi fánál,
virágot tűz mindenhová,
tavasz van ott, merre járt már.

Virágot hint a friss szélbe,
száll a színek zivatarja,
s merre elmegy
a kopár föld virágoktól tarka-barka.

Nem fúj már és nem havaz,
itt van itt van a tavasz!
Csip-csirip, csip-csirip,
Kikelet kivirít!

Azt mondják a cinegék,
itt a tavasz, nyitni kék.
Kék ibolya, gyöngyvirág,
csupa öröm a világ!

 Zelk Zoltán: Tavaszi dal

Egy, kettő, három, négy,

kis őzike hová mégy?

- Elég hogyha tudom én:

tavasz elé futok én!

Egy, kettő, három, négy,

te kis nyuszi, hová mégy?

- Se erdőbe, se rétre:

a szép tavasz elébe!

Egy, kettő, három, négy,

te kis madár, vígan légy:

olyan szép dalt daloljál,

szebb legyen a tavasznál!

Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!

Zelk Zoltán: A kis patak

Vígan fut a kis patak,

játszanak a kis halak.

Hegy alatt és rét alatt,

kanyarog a kis patak.

Énekel a kis patak:

"Bennem fürdik Hold s a Nap,

Parti bokor szomjazik,

az is vízemből iszik.

Szitakötő hátamon,

ringatódzik a habon.

Kizöldül a fűzfaág,

bennem nézi meg magát.

Én vagyok a kis patak,

télen alszom jég alatt.

Most hegy alatt, rét alatt,

megkeresem a nyarat!"

Donászy Magda: Panaszolták a madarak

-Csip-csip! A mag
mind ott maradt,
új tavaszig
a hó alatt.

Zsuzsika kiszólt:
-Gyertek ide!
Napraforgó
reggelire!

Meghívta a vörösbegyet,
cinkét, csókát, a verebek
hívatlanul ott ugráltak, kapott
enni a madárhad.
Délben is szólt:
- Van elég napraforgó magebéd!
Így múlott el egy-két hónap.
Már csak árnya volt a hónak:
lucskos, piszkos, szürke árnya, mikor
Erdész Zsuzska látta: fogytán a mag!
Alig-alig elegendő a tavaszig, tél végére
csak egy szem maradt:
- Kinek adjam kis madarak?
- Ne adj engem senkinek se, ültess el a kis kertedbe!

Tapsifüles nyuszikának
Nagyon sok a dolga,
Piros tojást, hímes tojást
Szerteszéjjel hordja.
Hordjad, hordjad, kis nyuszikám,
Kéket is, tarkát is,
Nekem is van egy tarisznyám,
Belefér még száz is.

Kis falumban minden házban
Nyílnak szép virágok,
Muskátlik és gyöngyvirágok,
S piros tulipánok.
Icipici locsolómmal
Mindet megöntözöm,
S hogyha érte tojást kapok,
Szépen megköszönöm.
Fakadó rügyszellő hozta,
Madár szállt az ablakomra,
Nagy vidáman azt dalolta:
Itt nyílik a legszebb rózsa.

Népi locsolóvers

 
 „Január, február, itt a nyár,
nem kell már a nagykabát.”

Szepesi Attila: Februári kérdés

"- Cine-cine-cinege,
jön a tavasz, hiszed-e?
- Hiszem, hogyha
leng az ágon
piros bogyó
temérdek;
rügyfakasztó
márciusig
jég hátán is
megélek!"

Szalai Borbála: A legszebb színek

Piros
Piros az alma,
piros a meggy,
Pettyes ruhámon
piros a petty,
Piros a tulipán,
piros a paprika,
katicabogárnak piros a lajbija,
Ribiszkén, berkenyén-
piros a kaláris,
tűzpiros csizmás a
gilicemadár is.

Sárga
Ha virít a pitypang--
sárga a virága.
Sárga minden napraforgó
Kalapkarimája.
Sárga a kis méhek
összegyűjtött méze,
kiskacsáknak, kislibáknak
sárga a pihéje.
Zizegő búzának
sárga a kalásza,
aranysárga napsugarak
csurdogálnak rája.

Fehér
Fehér a dér,
fehér a hó.
Fehér a tej,
a lágy cipó.
Fejünk fölött a
magas égen
bárányfelhő száll
hófehéren...
Nagyapó haja is
ezüstfehér--
csillog már, fehérlik
rajta a dér.

Kék
Kék a nyíló
len virága,
szitakötő
fényes szárnya,
búzavirág
cakkos szirma,
csészémen is
kék a minta.
Kék a szilva,
kék a kökény,
kishúgomon
kék a kötény.
S tán a kék ég
festékcseppje
csöppent a kék
nefelejcsre.

Sarkady Sándor: Színek

A piros szép?
A fehér szebb?
Vagy a zöld szín,
az a még szebb?
Nekem együtt, az a három,
az a legszebb-az a zászlóm!

Kányádi Sándor: Köszöntő március 8-ra

Tavaszodik, virág nyílik:
hóvirág és ibolya.
Összeszedtem, mit csak leltem,
ebbe a kis csokorba.

Tavaszodik, a hegyekről
patakokban fut a hó.
Soká éljen édesanyám,
S még száz évig nagyanyó!

Méjtényi Erik: Március 8.

Napsugár szól: itt vagyok!
Olvadnak a jégcsapok.
Megtelik a Malomárok,
kinyílnak a hóvirágok.

Hóvirágok, ibolyák,
mennyi kedves kis virág!
Telik egy szép csokrocskára
jó anyámnak – Nők napjára.