Szélmalom:

 Kisterpeszállásban jobb kart magastartásba emeljük, bal kar nyújtva a test mellett nyugszik. Nyújtott karral indul a mozgás a test előtt átlós irányban, vállból, szinte „kiengedve” hagyjuk váltott karjainkat körözni olyan szabadon, hogy a gravitációs erő szinte röpíti a két kart. Ne fékezzük a spontán lendületet! A gyakorlatot tapssal állítsuk meg, a karok rázogatásával lazítsuk az izmokat.

Eső:

Kis terpeszállásban a kezünket magasra nyújtva, tíz ujjunkat mozgassuk. A karunkat hajlítva eresszük le, miközben ujjaink továbbra is úgy mozognak, mintha zongoráznánk. Újra és újra ismételjük a mozdulatot.
nap: Kis terpeszállásban nyújtózva, karunkat kinyújtva, ujjainkat is kifeszítve, karunkat lassan, nyújtózó mozdulattal oldalt, két negyed körívet leengedjük, majd vissza.

Napraforgó:

Kis terpeszállásban, kezünket csípőre téve fejkörzést végzünk.
tenger, tó, víz: Kezünket kétoldalt tartva hullámzó mozdulatot végzünk.
Jelenítsük meg, gyűjtsük össze, hogy mi milyenek vagyunk egy-egy helyzetben, kapcsolatban. A gyerekek jellemezzék saját magukat, belső tulajdonságaik megjelenését, viselkedésüket.

Dagasztás:

Kis terpeszben állunk, vállunk  leengedve, laza törzzsel előrehajlunk, két karunk szabadon, tehetetlenül leng a törzs előtt. A mozgás ökölbe zárt kézzel indul. Úgy teszünk, mintha laza tésztát dagasztanánk. A két kar váltva „gyömöszöli” a térdmagasságban lévő képzeletbeli tésztát. A mozgást tapssal állítjuk meg, a karok laza rázogatásával lazítunk.

Tangóharmonika:

 Álló helyzetben elengedjük tartásunkat, karjainkat, mintha egy tehetetlen zsák volna testünk, úgy, hogy testünk úgy esik a laticellszőnyegre, mintha egy tangóharmonika csuklana össze. Roggyantsuk a térdünket, és szabadon hagyjuk testünket a kívánt irányban dőlni. Adjunk elegendő teret a gyakorlathoz!

Cicahát – kutyahát:

 Négykézlábra állunk. Belégzésre behorpad a hát, fejünket szimatoló tartásba emeljük. Kilégzésre felpúposodik a hát, fejünket a mellkashoz húzzuk, a kilégzés során fújunk, mint a cicák. A gyakorlatot 4 – 5-ször ismételjük.

Lábhinta:

Háton fekszünk, térd behajlítva, talpon, nyugvó tartással. A láb, comb és allábszár ék alakot képez. A medence, keresztcsont a szőnyeghez simul, az ágyéki görbület kiegyenesedik. Ebből a tartásból dől az összezárt térd jobbra és balra. Ügyeljünk arra, hogy csak a két összezárt láb hintázik, a medence a szőnyegen marad.

Gombolyag:

 Ülő helyzetben, felhúzott térdünket két karunkkal átkulcsolva gombolyagot képezünk testünkből. Ebben a helyzetben billegünk előre-hátra úgy, hogy súlypontunkat ne veszítsük el. 6-8 ringás után oldalirányban is kimozdítjuk testünket, vigyázva egyensúlyunk megőrzésére. A gyakorlat során a fej előrehajtva őrzi a gömbölyű testtartást.

Gumilabda:

Álló helyzetben, test mellett szabadon lengő karral, zárt páros lábbal szökdelünk 8-10-szer fel és vissza. Nem az a fontos, hogy magasra szökdeljünk, hanem hogy ruganyosan végezzük a gyakorlatot, mint egy gumilabda.